Intelligens közlekedési rendszer (ITS)
Mi az intelligens közlekedési rendszer (ITS)?
Az intelligens közlekedési rendszer (ITS) információs, kommunikációs, érzékelési és vezérlési technológiák alkalmazása az emberek és áruk mozgására. A logisztikában az ITS összekapcsolja a járművekre, utakra, forgalomra és fuvarozási műveletekre vonatkozó információkat, hogy segítse az üzemeltetőket a körülmények nyomon követésében és a szállítási döntések meghozatalában. Példák erre a forgalomirányítási rendszerek, az elektronikus útdíjfizetés, a tehergépjárművekkel kapcsolatos információs szolgáltatások, valamint az úthibákról és veszélyekről a járművezetőket tájékoztató rendszerek.
Az ITS gyűjtőfogalom, nem pedig egyetlen termék vagy technológia. Egyedi alkalmazást vagy összehangolt alkalmazáshálózatot is jelölhet. Az intelligens közlekedési rendszerek többes számú kifejezés szintén széles körben használatos. Az Európai Unió ITS-keretrendszere a fogalmat a közúti közlekedésben alkalmazott információs és kommunikációs technológiák köré építi, beleértve az infrastruktúrát, a járműveket, a felhasználókat, a forgalomirányítást, a mobilitásmenedzsmentet és a más közlekedési módokkal való interfészeket.
Az e-kereskedelem és a határokon átnyúló logisztika szempontjából az ITS leginkább a küldemények fizikai szállításához kapcsolódik: a raktárak közötti mozgáshoz, a kikötőkhöz és terminálokhoz vezető utakhoz, a távolsági közúti fuvarozáshoz és a kézbesítési útvonalakhoz. Önmagában nem kezeli a teljes rendelési életciklust, és nem végzi el teljes körűen a vámkezelést.
Hogyan működik az ITS?
Az ITS-alkalmazás a közlekedési körülményekre vonatkozó megfigyeléseket információvá vagy operatív intézkedésekké alakítja. A pontos kialakítás a feladattól függ, de a folyamat jól megérthető, ha az információ útját a gyűjtéstől a válaszig követjük.
- Megfigyelések gyűjtése. Az út menti érzékelők, kamerák, járműpozicionáló eszközök, útdíjfizetési berendezések és operatív rendszerek információt szolgáltatnak a járművek mozgásáról vagy a hálózat állapotáról.
- Információ továbbítása. A kommunikációs hálózatok továbbítják a releváns megfigyeléseket a járművekhez, az út menti berendezésekhez, a forgalomirányító központokhoz vagy a fuvarozási szolgáltatókhoz.
- Adatok feldolgozása és értelmezése. A szoftver egyesíti a megfigyeléseket az olyan körülmények azonosítása érdekében, mint a torlódás, egy incidens, a menetidő változása vagy egy közeledő jármű.
- Válasz támogatása vagy végrehajtása. A rendszer figyelmeztetést jeleníthet meg, frissítheti a menetidő becslését, másik útvonalat javasolhat vagy módosíthatja a forgalomirányító berendezések működését.
- Az eredmény nyomon követése. A további megfigyelések segítik az üzemeltetőket annak felmérésében, hogy változtak-e a körülmények, és szükség van-e újabb intézkedésre.
Például egy útkezelő észlelhet egy ütközést, és incidensről szóló üzenetet tehet közzé. Az ezt az információt fogadó fuvarozó felmérheti, hogy egy alternatív útvonal megfelelő-e a tehergépjárműve és kézbesítési kötelezettségei számára. Az információs szolgáltatás és a fuvarozó diszpécseri döntése összefügg, de nem ugyanaz a funkció.
Nem minden ITS-alkalmazás hajt végre minden lépést automatikusan. Egyes rendszerek információt szolgáltatnak emberi döntéshozatalhoz, míg mások meghatározott üzemeltetési szabályok szerint vezérlik a berendezéseket. A mesterséges intelligencia támogathat bizonyos alkalmazásokat, de nem követelmény ahhoz, hogy egy rendszer ITS-nek minősüljön.
A fuvarozás és kézbesítés szempontjából releváns alkalmazások
Az alábbi példák alkalmazási területeket írnak le, nem pedig egyetemes osztályozást. Egy telepítés több funkciót is egyesíthet, és az elérhető szolgáltatások közlekedési hálózatonként és joghatóságonként eltérnek.
| Alkalmazási terület | Mit végez? | Jelentősége a logisztikában |
|---|---|---|
| Forgalmi és incidensinformációk | Torlódásokról, útlezárásokról, incidensekről vagy változó menetidőkről ad tájékoztatást. | Segít a diszpécsereknek felmérni a felvételi, főfuvarozási és kézbesítési utakra gyakorolt zavaró hatásokat. |
| Forgalomirányítás | Forgalmi információkat használ olyan intézkedések támogatására, mint a jelzőlámpák vezérlése vagy a változtatható út menti üzenetek. | Befolyásolja azokat az útviszonyokat, amelyeken a tehergépjárművek közlekednek. |
| Elektronikus útdíjfizetés | Elektronikus azonosítást és tranzakciófeldolgozást használ az útdíj megfizetésének támogatására. | Támogatja a járművek áthaladását és az útdíjak kezelését, ahol a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre áll. |
| Kereskedelmi járművek üzemeltetése | Olyan funkciókat támogat, mint az elektronikus ellenőrzés, valamint a jármű- és üzemeltetési információk cseréje. | Segítheti az engedélyezett út menti ellenőrzéseket és a fuvarozási műveleteket az alkalmazandó programok keretében. |
| Teherautó-parkolási információk | Parkolóhelyekről vagy azok elérhetőségéről közöl információkat. | Tájékoztatást adhat az útvonaltervezéshez és a járművezetők megfelelő megállóhelyekkel kapcsolatos döntéseihez. |
| Összekapcsolt járműalkalmazások | Üzeneteket cserélnek a felszerelt járművek, az infrastruktúra vagy más résztvevők között. | A közúti áruszállításhoz kapcsolódó figyelmeztetéseket vagy operatív információkat biztosíthatnak. |
Ezek az alkalmazások nem garantálnak konkrét kézbesítési eredményt. Hasznosságuk olyan tényezőktől függ, mint az információ minősége, a földrajzi lefedettség, a berendezések kompatibilitása, az üzemeltetési szabályok és a gyakorlati alternatívák elérhetősége.
Az ITS az e-kereskedelemben és a határokon átnyúló logisztikában
Raktártól raktárig tartó és főfuvarozási szállítás
A teljesítési központok, válogató létesítmények és elosztóközpontok között az ITS-információk segíthetik az üzemeltetőket a tervezett mozgásokat befolyásoló útviszonyok megértésében. A diszpécser egy incidensriasztást fuvarozásirányítási rendszerrel együtt használhat annak eldöntésére, hogy módosítsa-e a jármű útvonalát, vagy értesítse-e a fogadó létesítményt egy esetleges késésről.
Ez az információ csak a tervezés egyik része. Egy személygépkocsi számára gyorsabbnak tűnő útvonal nem feltétlenül megfelelő egy tehergépjármű számára a magassági korlátozások, súlykorlátozások, behajtási szabályok vagy üzemeltetési követelmények miatt. A megfelelő fuvarozási döntés ezért a forgalmi információkat a jármű- és útvonal-korlátozásokkal együtt veszi figyelembe.
Utolsó kilométeres kézbesítés
A kézbesítési műveletek során a forgalmi információk alapul szolgálhatnak az útvonalak frissítéséhez vagy a módosított érkezési becslésekhez. A közúti menetidő azonban nem fedi le a kézbesítési megálló minden részét. Az épülethez való hozzáférés, a lerakodási terület, a címzett elérhetősége és a kiszolgálási idő szintén befolyásolhatja a teljesítést. Az ITS támogathatja a közúti mozgás összetevőjét, de nem biztosít teljes modellt a kézbesítési folyamathoz.
Határokon átnyúló mozgások és terminálhozzáférés
Egy határokon átnyúló közúti út több közlekedési információs környezeten haladhat keresztül. A hozzáférési utakról, forgalmi sorokról vagy a terminálok megközelítéséről rendelkezésre álló információk segíthetik az üzemeltetőket az út megértésében. Az interoperabilitás fontossá válik, amikor a rendszerek eltérő adatformátumokat, azonosítókat, kommunikációs megoldásokat vagy üzemeltetési eljárásokat használnak.
A közlekedési információkat meg kell különböztetni a vámügyi információktól. Az a jelentés, hogy egy teherautó elérte a határátkelőt, nem bizonyítja, hogy az áruját a vámhatóság kiadta. Hasonlóképpen, a vámkiadás nem bizonyítja, hogy a teherautó elhagyta az átkelőt vagy elérte célállomását. Ezek különálló operatív és hatósági események.
Az ITS és a kapcsolódó rendszerek
Az ITS több, a logisztikában használt technológiával is átfedésben van, de a kifejezések nem felcserélhetők. A különbség elsősorban a célban és a hatókörben rejlik, nem pedig abban, hogy minden rendszernek külön kell működnie.
| Kapcsolódó kifejezés | Elsődleges fókusz | Kapcsolata az ITS-sel |
|---|---|---|
| Fuvarozásirányítási rendszer (TMS) | A fuvarozási mozgások tervezése és irányítása, beleértve az olyan tevékenységeket, mint a rakománytervezés, a fuvarozó kiválasztása és a végrehajtás. | A fuvarozási döntések támogatásakor felhasználhat ITS-ből származó forgalmi vagy menetidő-információkat. |
| Flottatelematika | A járművekre, azok helyzetére, állapotára vagy működésére vonatkozó információk gyűjtése és továbbítása. | Bemeneti adatokat biztosíthat ITS-alkalmazásokhoz, illetve információkat fogadhat azoktól. |
| Műholdas navigáció | A helyzet meghatározása és a navigáció támogatása. | Része lehet egy ITS-alkalmazásnak, de önmagában a helyzetinformáció nem írja le a teljes közlekedési környezetet. |
| Küldeménykövetés | A küldemények eseményeinek, állapotának vagy helyzetének jelentése az érintett felhasználók számára. | Tartalmazhat közlekedési információkat, de egy forgalmi megfigyelés nem feltétlenül jelent küldemény-mérföldkövet. |
| Összekapcsolt és automatizált járművek | A járművekkel kapcsolatos információk cseréje vagy a vezetési funkciók automatizálása. | Kapcsolatba léphetnek az ITS-infrastruktúrával; a kapcsolódás és a vezetésautomatizálás különálló képességek. |
Például egy teherautó helyzete segíthet megbecsülni annak érkezését egy elosztóközpontba. Ez nem feltétlenül azonosítja a benne szállított minden csomag állapotát. A járműinformációk küldeményinformációvá alakításához megbízható kapcsolat szükséges a jármű, a rakomány és az egyes küldemények között.
Adatminőség, interoperabilitás és üzemeltetési korlátok
Az ITS attól függ, hogy az információ alkalmas-e a tervezett felhasználásra. Egy technikailag elérhető adatfolyam még nem feltétlenül megfelelő egy adott döntéshez, ha késik, hiányos vagy nem elég részletes. Az ITS-információkat értékelő üzemeltetőknek a következő kérdéseket kell mérlegelniük:
- Lefedettség: A szolgáltatás lefedi a művelet során használt utakat és létesítményeket, beleértve a releváns megközelítési útvonalakat?
- Időszerűség: Mikor figyelték meg az állapotot, és mennyi időt vett igénybe a gyűjtés, a feldolgozás és a továbbítás?
- Jelentés: A jelentett esemény megfigyelt állapotot, előrejelzést, korlátozást vagy tájékoztató üzenetet ír le?
- Járműalkalmasság: Az információ figyelembe veszi a kereskedelmi járművekre vonatkozó korlátozásokat és a releváns fizikai feltételeket?
- Interoperabilitás: A fogadó rendszerek következetesen értelmezni tudják az adatformátumot, a helyhivatkozásokat, a mértékegységeket és az eseménydefiníciókat?
- Tartalék megoldások: Mi történik, ha megszakad a kommunikáció, elérhetetlenné válik egy berendezés, vagy ellentmondás van az információk között?
- Irányítás: Ki férhet hozzá az információhoz, hogyan védik azt, és milyen szabályok vonatkoznak a használatára?
Ezek értékelési szempontok, nem pedig egyetlen kötelező ITS-tanúsítási ellenőrzőlista. Az alkalmazandó követelmények a telepítéstől és a joghatóságtól függenek. Az információbiztonság és az adatvédelem különösen fontos, amikor a rendszerek azonosítható jármű- vagy helyinformációkat dolgoznak fel.
Az olyan lehetséges előnyöket, mint a nagyobb biztonság, a megalapozottabb útvonaltervezés és a közlekedési infrastruktúra jobb kihasználása, célkitűzésként, nem pedig automatikus eredményként kell kezelni. A javulás igazolásához megfelelő értékelésre, meghatározott kiindulási alapra és a közlekedési műveletet befolyásoló egyéb tényezők figyelembevételére van szükség.
Gyakori félreértések
- Az ITS mindig mesterséges intelligenciát jelent. Nem jelenti azt. Érzékelők, kommunikációs eszközök, hagyományos szoftverek és vezérlőberendezések gépi tanulás nélkül is alkothatnak ITS-alkalmazást.
- Az ITS a csomagkövetés másik neve. A küldeménykövetés a küldeménnyel foglalkozik, míg az ITS tágabb értelemben a közlekedési információkkal és műveletekkel. A kettő információt cserélhet egymással.
- Egy összekapcsolt jármű szükségszerűen autonóm. Az üzenetek cseréje nem jelenti azt, hogy a jármű automatikusan hajtja végre a vezetési feladatokat.
- Az úton alapuló ETA garantált kézbesítési idő. Az útviszonyokon alapuló becsült érkezés nem feltétlenül tartalmazza a lerakodást, a terminálkezelést, a határfolyamatokat és a kézbesítési megálló tevékenységeit.
GYIK
Mit jelent az ITS a logisztikában?
Az ITS jelentése intelligens közlekedési rendszer. A logisztikában olyan technológiákra utal, amelyek közlekedési információkat gyűjtenek, továbbítanak és használnak fel a tehergépjárművek mozgásának és a kapcsolódó közúti műveleteknek a támogatására.
A GPS-követés intelligens közlekedési rendszer?
A GPS-alapú helymeghatározás része lehet az ITS-nek. A helyadatfolyam egy bemenetet biztosít; egy ITS-alkalmazás ezt forgalmi, infrastrukturális vagy operatív információkkal kombinálhatja egy közlekedési funkció támogatására.
Az ITS kiváltja a fuvarozásirányítási rendszert?
Nem. Az ITS és a TMS hatóköre eltérő. Az ITS a közlekedési információkat és műveleteket támogatja, míg a TMS a fuvarozás tervezését és végrehajtását kezeli. Információt cserélhetnek egymással.
Elvégezheti az ITS a vámkezelést?
Az ITS önmagában nem eredményez vámkiadást. A közlekedési információk segíthetnek a határátlépéssel járó út koordinálásában, de a vámkezelés külön hatósági folyamat marad.
Források
- Európai Unió — 2010/40/EU irányelv: Támogatja az ITS közúti közlekedésre vonatkozó hivatalos definícióját, a más közlekedési módokkal való interfészeit, valamint az interoperabilitás, az információminőség és az adatvédelem fontosságát.
- Az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma — Intelligent Transportation Systems Joint Program Office: Támogatja az ITS technológiai hatókörét, az összekapcsolt járművek alkalmazásait, az automatizálás megkülönböztetését és a telepítési szempontokat.
- Federal Highway Administration — Freight Management and Operations: Támogatja a fuvarozási műveletek kontextusát, beleértve a fuvarozási technológiát, a kereskedelmi járművek üzemeltetését és a teherautó-parkolási információkat.
