Összes társadalmi logisztikai költség
Mik azok a teljes társadalmi logisztikai költségek?
A teljes társadalmi logisztikai költség egy gazdaságon belül az áruk meghatározott időszak alatti mozgatása, tárolása és kezelése során felmerülő összesített költség. A kifejezés különösen Kína logisztikai statisztikáihoz kapcsolódik, ahol a kiadásokat szállítási, tárolási és irányítási költségekre bontják. Ez nemzeti gazdasági mutató, nem pedig egyetlen szállítmány kézbesítési díja vagy egyetlen vállalkozás logisztikai költségvetése.
Ebben a kifejezésben a társadalmi a társadalom egészén belüli gazdasági tevékenységre utal. Nem jelenti azt, hogy a mutató automatikusan magában foglalja a logisztika valamennyi környezeti vagy társadalmi következményét, például a légszennyezést, a közlekedési torlódásokat vagy a baleseti költségeket. Ezek a hatások más elemzési keretbe tartoznak, kivéve, ha a statisztikai módszertan kifejezetten számol velük.
Az angol nyelvű kiadványok használhatnak olyan kapcsolódó kifejezéseket, mint a teljes logisztikai költség vagy a gazdaság egészére kiterjedő logisztikai költség. Nem garantált, hogy ezek azonos mutatókat jelölnek. Az adott jelentést készítő intézmény definíciói, lefedettsége és elszámolási módszerei határozzák meg, hogy egy adott érték mit foglal magában.
Hatókör és fő összetevők
A teljes társadalmi logisztikai költség az áruk fizikai forgalmának támogatásához felhasznált erőforrásokat írja le. Kína statisztikai bemutatásában a három fő összetevő a szállítás, a tárolás és az irányítás. Pontos határaikat az adott statisztikai közleményt vagy évkönyvet kísérő magyarázó megjegyzések alapján kell ellenőrizni.
| Összetevő | Mit jelöl? | Értelmezési határ |
|---|---|---|
| Szállítási költségek | Az áruk szállítási rendszeren keresztüli mozgatásához kapcsolódó költségek. | Ez tágabb, mint az e-kereskedelmi rendelésen feltüntetett postaköltség vagy kézbesítési díj. |
| Tárolási költségek | Az áruk birtoklásához és a statisztikai definícióban szereplő kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódó költségek. | A kategóriát nem szabad pusztán a raktárbérlettel azonosítani; lefedettségét a kapcsolódó módszertan határozza meg. |
| Irányítási költségek | A logisztikai tevékenységek megszervezéséhez és adminisztrációjához kapcsolódó költségek. | Ezek nem feltétlenül azonosak egy logisztikai szolgáltató haszonkulcsával vagy külön kiszámlázott adminisztrációs díjával. |
Az alapvető elszámolási összefüggés:
Teljes társadalmi logisztikai költség = szállítási költségek + tárolási költségek + irányítási költségek.
Ez az összefüggés a vonatkozó statisztikai keretben használt osztályozást írja le. Nem tekinthető minden országra vagy vállalkozásra érvényes egyetemes elszámolási szabványnak. Más nemzeti tanulmányok és vállalati elszámolási rendszerek eltérő kategóriákat használhatnak, például külön készlettartási költségeket vagy a kezelési és adminisztratív kiadások eltérő felosztását.
A mutatót nem szabad egyszerűen minden logisztikával kapcsolatos számla összegének tekinteni. Egy vállalkozás vásárolhat szállítási szolgáltatásokat, miközben saját raktárt vagy kézbesítési flottát is üzemeltet. A statisztikai összeállításnak kezelnie kell a megvásárolt szolgáltatások és a belsőleg végzett tevékenységek lefedettségét. A nem összehangolt, különböző adatállományokból származó értékek összeadása kettős elszámoláshoz vagy hiányokhoz vezethet.
Hol használják a kifejezést?
A kifejezés nemzeti statisztikai évkönyvekben, logisztikai iparági jelentésekben, gazdaságpolitikai vitákban és az ellátási lánc hatékonyságával foglalkozó kutatásokban fordul elő. Segít leírni az árufolyamatok megszervezésének gazdasági terhét, nem pedig egy adott fuvarozó, raktár vagy webáruház teljesítményét.
A logisztikai vállalkozások számára a mutató háttér-információt nyújt a működési környezetről. A kiskereskedők és gyártók számára segíthet a szállítási hálózatokról, készletkötelezettségekről, raktárigényekről és az ellátási lánc irányításáról szóló viták keretezésében. Egy gazdaság egészére vonatkozó érték azonban nem határozza meg, hogy egy adott vállalkozásnak mennyit kell költenie.
Az e-kereskedelemben egy rendelés több logisztikai tevékenységet is kiválthat: egy teljesítési központ feltöltését, a készlet tárolását, az áruk komissiózását és csomagolását, a csomag szállítását, a kézbesítés befejezését, valamint esetlegesen a visszaküldés kezelését. Ezek a tevékenységek szemléltetik a logisztikai kiadások működési forrásait. Hivatalos aggregátumban való kezelésük a statisztikai rendszertől függ, nem pedig a kiskereskedő könyvelési szoftverében használt elnevezésektől.
A logisztikai költség GDP-hez viszonyított aránya
A teljes társadalmi logisztikai költséget gyakran a bruttó hazai termékhez viszonyítva tárgyalják. Az így kapott arány a mért logisztikai költségek nagyságát fejezi ki a gazdaság méretéhez képest:
Logisztikai költség/GDP arány = teljes társadalmi logisztikai költség ÷ GDP × 100.
A számlálónak és a nevezőnek ugyanarra az időszakra és földrajzi gazdaságra kell vonatkoznia, valamint összeegyeztethető értékelési alapokat kell használniuk. A folyó áron mért logisztikai kiadásokból számított arányt nem szabad következetlenül állandó áras GDP-idősorral kombinálni.
Ez az arány nem azonos a logisztikai iparág GDP-hez viszonyított hozzáadott értékével. A logisztikai kiadások a lefedett tevékenységek során felmerült költségeket mérik, míg a hozzáadott érték egy iparág hozzájárulását méri a köztes ráfordítások levonása után. A két fogalom eltérő kérdésekre ad választ.
Az alacsonyabb arány összhangban állhat hatékonyabb logisztikával, önmagában azonban nem bizonyítja a hatékonyságot. Az arány a gazdaság ipari szerkezete, a megtermelt áruk értéke, a szállítási távolságok, a készletigények, az árak vagy a GDP változása miatt is módosulhat. A jelentős tömegáru-mozgatást végző gazdaság logisztikai igényei eltérhetnek attól a gazdaságétól, amelyben nagyobb a szolgáltatási tevékenység aránya.
Hasonlóképpen, a teljes pénzbeli költség növekedhet, miközben az arány csökken. Ez akkor fordulhat elő, ha a GDP gyorsabban nő, mint a logisztikai kiadások. A jelentéseknek ezért különbséget kell tenniük az abszolút költségösszeg változása és a GDP-n belüli részarány változása között.
Hogyan értelmezzük a mutatót?
Az érdemi értelmezéshez többre van szükség annak megállapításánál, hogy a kiemelt érték növekedett vagy csökkent. Az alábbi ellenőrzések segítenek meghatározni, mire használható a statisztika.
- Azonosítsa a jelentést készítő hatóságot és a módszertant. Állapítsa meg, hogy az érték hivatalos nemzeti statisztika, iparági becslés vagy kutatási számítás-e.
- Erősítse meg a földrajzi és működési határokat. Határozza meg, mely tevékenységekre terjed ki a mutató, és hogyan kezelik a belföldi és nemzetközi mozgásokat.
- Ellenőrizze a referencia-időszakot. Az éves, negyedéves és év elejétől halmozott értékeket nem szabad úgy összehasonlítani, mintha azonos időtartamot fednének le.
- Tekintse át a költségkategóriákat. Vizsgálja meg, hogy a tárolás magában foglalja-e a szélesebb készlethez kapcsolódó kiadásokat, illetve hogyan osztják fel az adminisztrációt, a kezelést és az egyéb tevékenységeket.
- Ellenőrizze az árakat és a felülvizsgálatokat. A nominális növekedés magasabb inputárakat, nagyobb aktivitást vagy mindkettőt tükrözhet. A korábbi értékek felülvizsgálata szintén befolyásolhatja az összehasonlításokat.
- Vizsgálja külön a szolgáltatási eredményeket. A költségadatok önmagukban nem mutatják a kézbesítés megbízhatóságát, a sérülési arányokat, a hozzáférhetőséget vagy a vámkezelési folyamatok minőségét.
A nemzetközi összehasonlítások különös körültekintést igényelnek. Két becslés hasonló angol elnevezéseket használhat, miközben eltérő tevékenységekre terjed ki vagy eltérő becslési módszereken alapul. Az összehasonlításnak ezeket a különbségeket kell bemutatnia, nem pedig közvetlenül összehasonlítható rangsorként ábrázolnia az értékeket.
A Világbank Logistics Performance Indexe hasznos fogalmi ellenpontot jelent: a logisztikai teljesítmény dimenzióit vizsgálja, nem pedig a teljes társadalmi logisztikai kiadást mutatja be. Szélesebb képet adhat a logisztikai feltételekről, de nem helyettesíti a nemzeti logisztikai költségmutatót.
Jelentősége a határokon átnyúló e-kereskedelemben
A határokon átnyúló e-kereskedelem több gazdaság logisztikai rendszereit kapcsolja össze. Egy szállítmány magában foglalhatja az átvételt, a belföldi szállítást, az exportkezelést, a nemzetközi fuvarozást, az importeljárásokat, a raktározást és a rendeltetési helyre történő kézbesítést. Egy nemzeti logisztikai költségaggregátum nem feltétlenül fedi le mindezen szakaszokat egyetlen, végponttól végpontig terjedő alapon.
Például egy kiskereskedő a termékeket online értékesítésük előtt behozhatja egy rendeltetési helyen lévő raktárba. Üzleti számítása magában foglalhatja a nemzetközi fuvardíjat, a rendeltetési helyen történő tárolást, a teljesítést, a kézbesítést és a visszaküldések kezelését. A nemzeti statisztikai mutató ezeket a tevékenységeket eltérően oszthatja fel vagy fedheti le. A kiskereskedőnek ezért saját szállítmány-, rendelés- és készletköltség-nyilvántartásra van szüksége, nem pedig arra, hogy a nemzeti aggregátumot üzleti költségmodellként kezelje.
A vámok és importadók szintén külön figyelmet igényelnek. Fontos részei lehetnek a teljes bekerülési költségnek, de az, hogy szerepelnek a vevő importszámláján, nem bizonyítja, hogy a teljes társadalmi logisztikai költség részét képezik. A bevonásnak a vonatkozó statisztikai definíciót kell követnie.
Hasonlóképpen, egy fordított logisztikai tevékenység átvételi, szállítási, ellenőrzési vagy tárolási költségeket generálhat. Maga a vevő-visszatérítés ettől eltérő tranzakció. A visszaküldéshez kapcsolódó működési kiadások kezelése a módszertantól függ; a visszatérített összeget nem szabad automatikusan logisztikai kiadásként besorolni.
Kapcsolódó mutatóktól való megkülönböztetés
| Mutató | Elsődleges hatókör | Eltérés a teljes társadalmi logisztikai költségtől |
|---|---|---|
| Vállalati logisztikai költségek | Egy vállalkozás logisztikai tevékenységei a beszámolási időszak alatt. | Vállalati határt használ a gazdaság egészére kiterjedő határ helyett. |
| Szállítási díj | Egy szállítmányért vagy kézbesítési szolgáltatásért felszámított összeg. | Nem képviseli a tárolási, készlet- és irányítási kiadások teljes körét. |
| Teljes bekerülési költség | Az áru beszerzésének és meghatározott rendeltetési helyre juttatásának költsége. | Tartalmazhatja a vételárat, vámokat, adókat és egyéb, a logisztikai kiadásokon kívüli tételeket. |
| A logisztikai iparág bevétele | A meghatározott logisztikai ágazatba sorolt vállalkozások értékesítésből származó bevétele. | A beszállítói bevételt méri, nem feltétlenül a gazdaság egészében felmerülő valamennyi logisztikai költséget. |
| A logisztikai iparág hozzáadott értéke | Az iparág hozzájárulása a gazdasági termeléshez a köztes ráfordítások után. | Nemzeti számlák szerinti fogalom, nem pedig teljes kiadási mutató. |
| A logisztika externális költségei | Olyan hatások, mint a szennyezés, a torlódás és az egyéb, tranzakciós árakban nem teljesen tükröződő következmények. | A társadalmi költségelemzéshez tartozik, és nem szerepel automatikusan a statisztikai aggregátumban. |
Gyakori félreértések
Az alacsonyabb költségek mindig jobb logisztikai rendszert jeleznek
A költségcsökkentés önmagában nem elegendő bizonyíték a teljesítmény javulására. Egy hipotetikus kiskereskedő például csökkentheti a raktározási kiadásait kevesebb készlet tartásával, de ez a döntés a termékek elérhetőségére is hatással lehet. A költséget az elemzés szempontjából releváns szolgáltatási követelményekkel és eredményekkel együtt kell értékelni.
A mutató csak a logisztikai iparágat méri
A fogalom a lefedett gazdaság egészében felmerülő logisztikai költségekre vonatkozik. Nem szabad azt feltételezni, hogy csak a szakosodott logisztikai szolgáltatókat foglalja magában. A belsőleg szervezett tevékenységeket és a megvásárolt szolgáltatásokat a forrás összeállítási szabályain keresztül kell értelmezni.
Az arány minden termék eladási árának százaléka
A logisztikai költség/GDP arány összesített gazdasági mutató. Nem jelenti azt, hogy minden termék kiskereskedelmi árának ugyanekkora százaléka logisztikai költség. Az egyes termékek értékükben, tömegükben, kezelési igényükben, szállítási távolságukban és tárolási szükségleteikben különböznek.
GYIK
Mit jelent a „társadalmi” a teljes társadalmi logisztikai költségben?
A gazdaság egészére kiterjedő hatókört jelöl. Nem jelenti automatikusan azt, hogy a környezeti károk vagy más externális költségek is szerepelnek benne.
A teljes társadalmi logisztikai költség azonos a szállítási költségekkel?
Nem. A szállítási költségek a fuvarozásra vagy kézbesítésre vonatkoznak, míg a teljes társadalmi logisztikai költség az alkalmazandó statisztikai kereten belül a tárolást és az irányítást is magában foglalja.
Használhatja egy vállalkozás a nemzeti arányt logisztikai költségvetési célként?
Nem közvetlenül. A nemzeti arány nevezője a GDP, és a gazdaság egészére jellemző tevékenységszerkezetet tükrözi. Egy vállalkozásnak a saját működésén és szolgáltatási követelményein alapuló mutatókra van szüksége.
A csökkenő logisztikai költség/GDP arány bizonyítja, hogy a logisztika hatékonyabbá vált?
Nem. Összhangban állhat a hatékonyság javulásával, de a gazdasági szerkezet, az árak, az aktivitás vagy a GDP változása szintén befolyásolhatja az arányt.
Források
- Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal — China Statistical Yearbook 2024. Hivatalos forrás Kína logisztikai mutatóihoz, a szállítási, tárolási és irányítási költségek bontásához, valamint a teljes logisztikai költségek és a GDP kapcsolatának bemutatásához; tekintse meg a vonatkozó táblázatokat és magyarázó megjegyzéseket.
- Világbank — Logistics Performance Index jelentések. Támogatja a logisztikai teljesítmény értékelése és a gazdaság egészére kiterjedő logisztikai kiadások közötti különbségtételt, beleértve azt az igényt is, hogy a költségeken túl a szolgáltatási és intézményi dimenziókat is figyelembe kell venni.
