Skip to main content
KezdőlapBlogSzójegyzékKészlet nélküli technológia

Készlet nélküli technológia

17TRACK

Mi az a nulla készletes technológia?

A nulla készletes technológia olyan digitális rendszerek és működési módszerek leíró megnevezése, amelyekkel egy vállalkozás csökkenti a birtokában tartott készletet, és amelyek időnként lehetővé teszik, hogy saját késztermékkészlet fenntartása nélkül értékesítsen árukat. A logisztikában és az e-kereskedelemben olyan eszközökre utalhat, amelyek összekapcsolják a vevői keresletet, a beszállítói elérhetőséget, a beszerzést, a termelést és a teljesítést annak érdekében, hogy az árukat a szükségességük időpontjához közelebb szerezzék be vagy állítsák elő.

Nulla készletes technológia

A kifejezést nem szabad egyetlen szabványosított technológia nevének tekinteni. Jelentése az üzleti modelltől függ: egy gyártó az éppen időben történő anyagellátás megvitatásakor használhatja, míg egy online kiskereskedő a beszállítótól közvetlenül a vevőhöz történő teljesítésre alkalmazhatja. Ezért a hasznos definíciónak meg kell határoznia, kinek a készlete csökken, hol maradnak az áruk, és melyik készletszakasz érintett.

A „nulla” nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ellátási láncban sehol nincs készlet. A készlet maradhat a beszállítóknál, lehet nyersanyagként tárolva, mozoghat a létesítmények között, vagy védőkészletként is megmaradhat. Az alapvető cél általában a szükségtelen készlettartás csökkentése, miközben fennmarad a kereslet elfogadható szintű kielégítésének képessége.

Helye az ellátási láncban

A nulla készletes megközelítések összekapcsolják a keresleti információkat az áruk fizikai mozgatásával vagy előállításával. Hatással vannak a vevői rendelés és annak teljesítése között meghozott döntésekre: hogy egy tétel elérhető-e, mikor kell beszerezni, ki készítse elő, és honnan kell feladni.

A gyártásban az érintett készlet magában foglalhatja a nyersanyagokat, alkatrészeket, a folyamatban lévő munkát és a késztermékeket. Az e-kereskedelemben ehelyett azokra a késztermékekre kerülhet a hangsúly, amelyeket a kereskedő egyébként a vevői rendelések beérkezése előtt vásárolna meg és tárolna. Ezek eltérő készlethatárok, még akkor is, ha mindkét vállalkozás nulla készletes megközelítésként írja le a működését.

A fizikai birtoklás és a tulajdonjog közötti különbség szintén fontos. Egy vállalkozás tulajdonolhat harmadik fél raktárában tárolt árukat, vagy fizikailag birtokolhat egy beszállító tulajdonában lévő termékeket. A tárolás kiszervezése önmagában nem szünteti meg a készletet. Hasonlóképpen, a készlettulajdon átruházása sem tünteti el a fizikai árukat és a kezelésükre vonatkozó követelményeket.

Hogyan működik?

Az alábbi munkafolyamat azt szemlélteti, hogyan működhet egy alacsony készletszintű vagy kereskedői készlet nélküli megállapodás. Ez magyarázó sorrend, nem hivatalos iparági szabvány.

  1. Keresleti információk fogadása. Egy vevői rendelés, termelési igény vagy utánpótlási jel azonosítja az áruk iránti szükségletet.
  2. Az elérhetőség és a kapacitás ellenőrzése. Az összekapcsolt rendszerek a beszállítói készletet, a termelési kapacitást, a feldolgozási időt és a szállítási korlátokat értékelik, mielőtt megerősítenék, mi szállítható.
  3. Beszerzés vagy termelés elindítása. Egy rendeléskezelő vagy tervezési rendszer beszállítói rendelést, termelési utasítást vagy utánpótlási kérelmet hoz létre.
  4. Az áruk kiosztása és előkészítése. A felelős fél lefoglalja a készletet, előállít egy terméket, vagy komissiózza és becsomagolja a meglévő terméket.
  5. A szállítás megszervezése. Az áruk a megállapodástól függően a gyártósorra, egy konszolidációs pontra vagy a vevőhöz kerülnek.
  6. A teljesítési információk egyeztetése. A feladási nyilvántartások, kézbesítési események, lemondások és visszaküldések frissítik a rendelési és készletnyilvántartásokat.

Például egy online kiskereskedő elfogadhat egy lámpára vonatkozó rendelést, továbbíthatja azt egy beszállítónak, és megkérheti a beszállítót, hogy közvetlenül a vevőnek küldje el a lámpát. A kereskedő ennél a tranzakciónál nem tart lámpakészletet, de a beszállító előre betárolhatta a kész lámpákat. Ez kereskedői szintű készlet nélküli megállapodás, nem pedig készletmentes ellátási lánc.

Lehetővé tevő technológiák

Egyetlen alkalmazás sem hoz létre nulla készletes működést. A releváns képességek attól függnek, hogyan oszlanak meg a kereslettel, a készlettel és a teljesítéssel kapcsolatos felelősségek.

KépességMűködési célFontos korlátozás
KészletláthatóságKommunikálja a készlet elérhetőségét a releváns helyszínek vagy beszállítók között.A nyilvántartott mennyiségek késhetnek, pontatlanok lehetnek, vagy máshol már lekötötték őket.
RendeléskezelésÖsszehangolja az elfogadást, a kiosztást, az útvonaltervezést, a lemondást és a teljesítési állapotot.Az útvonalválasztási döntés nem garantálja, hogy a beszállító teljesíteni tudja a rendelést.
Beszállítói integrációBeszerzési rendeléseket, visszaigazolásokat, elérhetőségi frissítéseket és feladási információkat cserél.A partnereknek meg kell állapodniuk az adatdefiníciókról és a kivételek kezeléséről.
Kereslet- és utánpótlástervezésTámogatja a beszerzéssel, a termeléssel és a védőkészlettel kapcsolatos döntéseket.Az előrejelzések nem szüntethetik meg a jövőbeli kereslet bizonytalanságát.
Termelési koordinációÖsszekapcsolja az anyagszükségleteket és a munkautasításokat a termelési igényekkel.A fizikai kapacitás, az átállási követelmények és az anyagok elérhetősége továbbra is korlátozza a kibocsátást.
Ellátásilánc-események láthatóságaMegosztja a termékeket és szállítmányokat érintő eseményekre vonatkozó információkat.A láthatóság leírja az eseményeket; önmagában nem előzi meg a késéseket vagy hiányokat.

Az interfészek használhatnak alkalmazásprogramozási felületeket, elektronikus adatcserét vagy más egyeztetett adatcsere-módszereket. Kifejezetten az ellátásilánc-eseményekre vonatkozó információk esetében a GS1 EPCIS szabványt biztosít a láthatósági eseményadatok alkalmazások és vállalatok közötti megosztására. Ez egy lehetővé tevő információs szabvány, nem nulla készletes rendszer és nem garantálja a készletpontosságot.

Kapcsolódó fogalmak és fontos különbségek

Az alábbi fogalmak különböző működési döntéseket írnak le. Átfedhetnek egymással, de nem ugyanazon készletmodell felcserélhető elnevezései.

FogalomJelentésKapcsolat a nulla készlettel
Éppen időben történő termelésAnnak előállítása és szállítása, amire szükség van, akkor, amikor szükség van rá, a szükséges mennyiségben.Összehangolt áramlással csökkenti a szükségtelen készletet; nem feltétlenül szüntet meg minden készletet.
DroppshippingOlyan teljesítési megállapodás, amelyben a beszállító közvetlenül a kereskedő vevőjének küldi el a termékeket.Megszüntetheti a kereskedő terméktartási szükségletét, miközben a beszállítói készlet megmarad.
Rendelésre gyártásVevői rendelésre válaszul elindított termelés.Csökkentheti a késztermékkészletet, de az anyagokat és alkatrészeket továbbra is raktározhatják.
Átrakásos elosztásA beérkező áruk továbbítása a kimenő feladás felé, csekély vagy semmilyen köztes tárolással.Az átrakási ponton csökkenti a tárolást, nem pedig a teljes hálózatban szünteti meg a készletet.
Beszállító által kezelt készletOlyan megállapodás, amelyben a beszállító kezeli a vevő számára egyeztetett utánpótlási döntéseket.Módosítja az utánpótlási felelősséget; nem feltétlenül szünteti meg a készletet, és nem határozza meg a tulajdonjogot.
Biztonsági készletA kereslet vagy a kínálat bizonytalansága elleni védelem céljából fenntartott többletkészlet.Akkor is indokolt maradhat, amikor egy vállalkozás más készletek minimalizálására törekszik.

A Toyota éppen időben történő termelésről szóló magyarázata fontos határt szemléltet: az alkatrészeket a termelési igényeknek megfelelően szállítják, de a szükséges alkatrészek minimális mennyisége továbbra is készleten lehet. Az éppen időben történő termelést úgy kezelni, mint amely szó szerint semmilyen készlet tartását nem engedi, félreértelmezné ezt a működési elvet.

Használata határokon átnyúló e-kereskedelemben

Egy határokon átnyúló kiskereskedő esetében a készlet nélküli megállapodás magában foglalhatja, hogy a beszállító minden rendelést egy másik országból ad fel. Alternatívaként a termékeket a vásárlást követően gyárthatják le, majd nemzetközileg szállíthatják. Egyik esetben sem szünteti meg a kiskereskedő készletének csökkentése a szállítási, vámkezelési vagy kézbesítési követelményeket.

A vevő felé tett kézbesítési ígéretnek figyelembe kell vennie a beszállítói feldolgozást, az esetleges gyártási időt, a nemzetközi szállítást, a határkezelési eljárásokat és a végső kézbesítést. A beszállító készlet-elérhetőségére vonatkozó üzenete ennek a folyamatnak csak egy részét fedi le. Nem állapítja meg, hogy a termék behozatalra jogosult-e, illetve hogy egy adott kézbesítési dátum tartható-e.

Egy ilyen megállapodás alkalmazása előtt a feleknek meg kell határozniuk a termékinformációkért, a szállítási dokumentációért, az importformalításokért, az alkalmazandó díjakért és a kézbesíthetetlen csomagokért viselt felelősséget. A felelősség megosztása az ügylettől és a vonatkozó követelményektől függ; a „nulla készlet” kifejezésből nem vezethető le.

A visszaküldésekhez szintén fizikai terv szükséges. Egy olyan kereskedőnek, amelynek nincs kimenő raktára, továbbra is szüksége lehet visszaküldési címre, ellenőrzési megállapodásokra és az újraértékesítésre, javításra, beszállítói visszaküldésre vagy ártalmatlanításra vonatkozó utasításokra. A visszaküldött áruk készletet hozhatnak létre akkor is, ha az eredeti teljesítési folyamat nem igényelt kereskedő által tartott készletet.

Előnyök, kompromisszumok és alkalmasság

A tulajdonolt készlet csökkentése mérsékelheti az ahhoz lekötött tőkét és a tárolásához szükséges helyet. Emellett csökkentheti az el nem adott késztermékeknek való kitettséget is. Ezek a hatások a megállapodástól függnek: a kisebb beszerzések, a beszállítói teljesítési díjak, a többletszállítás vagy az összetettebb koordináció ellensúlyozhatja a megtakarítás egy részét.

A központi kompromisszum a készlet által nyújtott védelem és a gyorsan reagáló ellátástól való függés között áll fenn. Ha kevesebb készlet áll rendelkezésre a zavarok elnyelésére, egy késő alkatrész, egy pontatlan elérhetőségi nyilvántartás vagy egy megszakadt szállítási útvonal közvetlenebbül befolyásolhatja a teljesítést. A digitális rendszerek felismerhetik és kommunikálhatják ezeket a problémákat, de nem tudják előállítani a nem elérhető anyagokat, és nem szüntethetik meg a fizikai szállítási időt.

Az alkalmasság ezért nem a megnevezés vonzerejétől, hanem a körülményektől függ. A releváns szempontok közé tartozik a kereslet változékonysága, a beszállítói megbízhatóság, az utánpótlási átfutási idő, a termelés rugalmassága, a minimális rendelési mennyiség, a termék eltarthatósága és a vevő várakozási hajlandósága. Megfelelő lehet egy vegyes megközelítés: egyes termékeknél tárolt készlet, másoknál rendelés által kiváltott beszerzés.

Gyakorlati értékelési kérdések

  • Határozza meg a készlethatárt: A cél a kereskedő tulajdonában lévő késztermékek, a raktárkészlet, a termelési alkatrészek vagy egy másik kategória csökkentése?
  • Ellenőrizze az elérhetőségi adatok minőségét: Milyen gyakran frissítik a nyilvántartásokat, és megkülönböztetik-e a fizikai készletet az ígérhető mennyiségektől?
  • Erősítse meg a lekötést: Mikor foglalja le a beszállító az árukat, vagy mikor vállal termelési kötelezettséget?
  • Tesztelje a kézbesítési ígéretet: Tartalmazza-e a beszerzést, a gyártást, a kezelést, a szállítást és a releváns határkezelési eljárásokat?
  • Tervezze meg a kivételeket: Mi történik, ha egy termék a vevő fizetése után válik elérhetetlenné?
  • Vegye figyelembe a visszáru-logisztikát: Ki fogadja a visszaküldéseket, és kié lesz a visszaküldött vagy sérült áru?
  • Értékelje a teljes következményeket: Hasonlítsa össze a készlettartás csökkenését a beszerzési költségekkel, a teljesítési költségekkel, a késésekkel és a lemondásokkal.

Gyakori félreértések

„A készlet eltűnik.” Ehelyett feljebb kerülhet az ellátási láncban egy beszállítóhoz, késztermékből anyaggá változhat, vagy szállítás alatt maradhat. A nulla készletes állítás megfogalmazása előtt azonosítani kell a készlet helyét és tulajdonosát.

„A modell működéséhez elegendő a szoftver.” A pontos információ csak akkor hasznos, ha a beszállítók, a termelési folyamatok és a szállítás képesek reagálni. A működési megállapodások és a fizikai kapacitás továbbra is alapvető fontosságúak.

„Raktár nélkül nincs készlet.” A teljesítési szolgáltatónál tárolt áruk továbbra is a kereskedő tulajdonában lehetnek. A raktár tulajdonjoga és a készlet tulajdonjoga két külön kérdés.

„A lehető legalacsonyabb készletszint mindig optimális.” Egy védőkészlet megszüntetése növelheti a bizonytalanságnak való kitettséget. A megfelelő készletszint a szolgáltatási követelménytől és a hiány következményeitől függ.

GYIK

A nulla készletes technológia egy konkrét szoftvertermék?

Nem. Ez egy leíró kifejezés, amely magában foglalhatja a készletláthatóságot, a rendeléskezelést, a beszállítói integrációt és a termelési koordinációt. Működési jelentését az adott összefüggésben kell megmagyarázni.

A nulla készlet és a dropshipping ugyanaz?

Nem. A dropshipping egy olyan teljesítési megoldás, amely lehetővé teheti a kereskedő számára, hogy az általa értékesített termékek tartása nélkül működjön. A nulla készletes megközelítések gyártási és utánpótlási gyakorlatokat is magukban foglalhatnak.

Az éppen időben történő termelés feltétlenül nulla készletet igényel?

Nem. Az éppen időben történő termelés az ellátást és a termelést a tényleges igényekkel hangolja össze. Szükséges mennyiségek és védelmi megoldások továbbra is létezhetnek; a cél nem egyszerűen az, hogy minden készletegyenleg nulla legyen.

Kaphat még visszaküldéseket egy nulla készletes kiskereskedő?

Igen. A kiskereskedőnek egyeztetett visszaküldési folyamatra van szüksége akkor is, ha egy beszállító teljesíti a kimenő rendeléseket. A visszaküldött termékeket tárolni és ellenőrizni kell, valamint döntést kell hozni a következő rendeltetési helyükről.

Források

  • Toyota Motor Corporation: Toyota Production System — Az éppen időben történő termelés, a szinkronizált termelés és a szükséges alkatrészkészlet szerepének elsődleges magyarázata.
  • Lean Enterprise Institute: Just-in-Time Production — Az éppen időben történő termelés jelentését és a termelési áramlással való kapcsolatát alátámasztó szakmai hivatkozás.
  • GS1: EPCIS — Hivatalos hivatkozás az ellátási lánc láthatósági eseményadatainak cseréjéhez; a lehetővé tevő technológiákról szóló részt támasztja alá, nem pedig a nulla készletes technológia szabványosított definícióját.